ofszet nyomda | nyomda | nyomdai kivitelezés |
|
|
|
|
Gyakran Ismételt Kérdések |
Hány színű lehet egy kiadvány, és mi az a pantonszín?
Egy kiadvány sok színű lehet, de nyomdai szempontból egy kiadvány szinességét máshogy határozzuk meg. A nyomdaiparban 4 alapszín van, a cián, a magenta, a sárga, és a fekete. Ezt hívjuk 4 alapszínnek, és a színes kiadványok nagy része ezekből a színekből áll. Így tehát egy két oldalon színes szórólap 4+4 színes. Egy egy oldalon színes és másik oldalon üres szórólap 4+0 színű. Ha egy oldalon színes és a másik oldalán a négy alapszín valamelyikéből van pl. szöveges rész nyomva, akkor az 4+1 színű. Arra viszont ügyelnünk kell, hogyha a szórólapunk egy oldalon színes, a másik oldalon csak piros felirat van, akkor az vagy 4+4 színes vagy 4+1 panton színes. Ilyenkor meg kell adnunk a pantonszín kódját, ami alapján külön ki kell kevertetnünk az adott (jelen esetben piros) színt. (Ilyen például a Milka csoki lila színe, aminek minden esetben ugyanolyannak kell lennie.)
Miért kell külön vágott és kiterített méretet is megadnom?
Szemléltessük a választ egy példán: Egy A4-es kiadvány mérete 210*297mm. Ezt a méretet hívjuk vágott méretnek. Azonban, ha a kiadvány mondjuk egy A4-es nagyságú füzet, akkor annak a vágott mérete még mindig 210*297mm, viszont a kiterített mérete (kinyitva az A4-es kiadvány) lehet 420*297mm vagy 210*594mm is attól függően, hogy az A4-es oldal melyik oldalán történik a kiadvány fűzése. Ennek tulajdonképpen pénzben mérhető jelentősége van, hiszen mindkét alakú kiadvány más méretű papírra lesz nyomva és adott esetben más méretű nyomdagéppel.
Oldalszám megadása, az oldalszám kérdése?
Nem túl bonyolult, de mindenképpen fontos kérdés! Egy A4-es méretű szórólap alap esetben 2 oldalas. Viszont, ha ez a A4-es méretű szórólap egyszer meg van hajtva, akkor már 4 oldalasnak, ha kétszer párhuzamosan, akkor már 6 oldalasnak számít(LA/4, 6 oldal).
Miért kell kétszer papírsúlyt megadnom?
Nem kell, de abban az esetben, mikor katalógust készítünk gyakran előfordul, hogy a készítendő anyag borítója és a belíve különböző súlyú papírból készül. Ilyen esetekben kérünk megadni két papírsúlyt!
Nyomdai méretek
Megnevezés
|
Méret [mm]
|
|
Megnevezés
|
Méret [mm]
|
A0
|
841 x 1189
|
|
B0
|
1000 x 1414
|
A1
|
594 x 841
|
|
B1
|
707 x 1000
|
A2
|
420 x 594
|
|
B2
|
500 x 707
|
A3
|
297 x 420
|
|
B3
|
353 x 500
|
A4
|
210 x 297
|
|
B4
|
250 x 353
|
A5
|
148 x 210
|
|
B5
|
176 x 250
|
A6
|
105 x 148
|
|
B6
|
125 x 176
|
A7
|
74 x 105
|
|
B7
|
88 x 125
|
A8
|
52 x 74
|
|
B8
|
62 x 88
|
Természetesen előfordulhatnak speciális méretek is:
LA4, 2 oldal 99 X 210 (Francia méret, A4 egyharmad)
LA4, 4 oldal 198 X 210 (egy hajtással)
LA4, 6 oldal 210 X 297 (két hajtással)
Milyen legyen a papír tömege?
A papír tömegét gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²), ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek nevezik. A megszokott, mindennapi használatra alkalmazott irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16m²) súlya tehát 5 g. A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre.
|
|
|
|